A WKB világszervezetről tudni kell, hogy egyike a sok viszonylag apró és fiatal, full kontakt karatét gyakorló szervezetnek, mely manapság szerte a világon több-kevesebb sikerrel működik. A WKB központja Spanyolországban működik, vezetője Pedro Roiz mester. A tagság java része is az európai régióból kerül ki, Spanyol- és Lengyelországban, valamint Ukrajnában van a legjelentősebb tömegbázisuk.

Ilyen körülmények között viszonylag nagy bátorságra vall, ha valaki Európa bajnokság megrendezésére adja a fejét. (Persze a spanyolok sosem voltak híján a bátorságnak és a hangzatos címeket is kedvelik.) Minden együtt volt tehát, hogy a WKB EB egy legyen a számos, jól hangzó, ám cseppet sem magas színvonalú versenyek sorában. Két ok volt ami mégis a Fehérvár Karate Akadémia versenyzőinek az indulása mellett szólt. Az egyik, hogy nyílt verseny lévén, sikerülhet a keleti régióból jövő, számukra ismeretlen ellenfelekkel versenykörülmények között gyakorolni, a másik pedig az, hogy a versenyt a fiatalok számára is KO rendszerben rendezték, amiben itthon nincs lehetőség megfelelő gyakorlatot szerezni.

Aztán Rzeszowban jött a meglepetés. Ugyanis nemcsak az akadémisták fejében fordult meg a versenyen való indulás gondolata, hanem még 17 ország közel 500 versenyzője is úgy döntött, hogy összecsap a kétnapos viadalon. A rendezés is sokkal magasabb színvonalú volt, mint azt várni lehetett. Zökkenőmentes lebonyolítás, viszonylag elfogadható bíráskodás, remek küzdelmek és a kemény szabályok ellenére is minimális számú sérülés jellemezte a versenyt. Igazából a bíráskodással sem lett volna baj, de a bírók a régi japán mintát követve a saját országuk versenyzőinél is a páston maradtak és ugyancsak japán módra, nem túl sportszerűen, általában a saját versenyzőjüket segítették.

Bőke Béla mester tanítványai közül csak Fekete Gergelynek gyűlt meg a baja a bírókkal. Miután első ellenfelét idő előtt KO-val utasította rendre, az elődöntőben a hazaiak favoritjával mérkőzve megtapasztalhatta, milyen a bírókkal küzdeni. Volt minden, amit a bírói képzéseken hibaként felsorolnak. Tiltott technikáért járó büntetés meg nem ítélése, indokolatlan hosszabbítás, mérlegelés elmulasztása stb. Aztán végül mégis a mérlegelés és a több mint 4kg súlykülönbség döntött Gergő javára. Itt már nem lehetett vita. A döntő ehhez képest könnyű séta volt csupán, román ellenfelét egy frontális fejrúgással sikerült búcsúztatnia. Három győzelemmel a tarsolyában hallgathatta a Himnusz akkordjait.

De ezen a versenyen nemcsak őneki szólt a Himnusz, hanem húga, a formagyakorlatban rajthoz álló Fekete Panna tiszteletére is. Mátó Katalin mester (aki egyébként a Fekete testvérpár édesanyja) tanítványa két remek gyakorlat bemutatása után, ha minimális különbséggel is, de megnyerte a serdülő lányok versenyét.

Jól szerepelt és az ezüstérem mellé komoly nemzetközi tapasztalatot szerzett Farkas Ágnes és Nagy Natália. Mindketten remek küzdelmekkel jutottak a döntőbe, Ágnesnek még egy ippon értékű fejrúgást is sikerült kiosztania. A döntőben sajnos mindketten fennakadtak egy ukrán, illetve egy orosz hölgyön, akiktől Ágnes két szép fejrúgást, Nati pedig két brutális erejű combrúgást kapott búcsúajándékul.

Az ötödik harcos, Szűcs Ferenc számára amilyen jól indult a nap, olyan kellemetlenül zárult. Első mérkőzésén villámgyorsan kiütötte ukrán ellenfelét, ami vérmes reményekre adott okot a folytatást illetően. A második meccsén aztán szinte észrevétlenül kikapott egy hazai versenyzőtől, így érem nélkül a 6. hellyel volt kénytelen megelégedni.

A győztesek kivételével a csapat a hétvégén az Utánpótlás Magyar Bajnokságon lép tatamira a pestszentimrei Sportkastélyban.