Az ismert közéleti személyiség Fejér megye és Székesfehérvár Díszpolgára, tapasztalataival mind a mai napig segíti a térséget a fejlesztési célok elérésében. Balsay Istvánt születésnapja alkalmából pályafutásának legszebb és legnehezebb pillanatairól is kérdeztük.

Balsay István szerdán töltötte be 70. életévét, születésnapja alkalmából a megye és a város vezetői is felköszöntöttek. A székesfehérváriak és Fejér megyében élők nevében gratulált dr. Molnár Krisztián megyei elnök, Cser-Palkovics András polgármester, valamint dr. Kovács Zoltán megyei főjegyző és Róth Péter alpolgármester az ünnepeltnek, aki az elmúlt évtizedekben elévülhetetlen érdemeket szerzett a térség és Székesfehérvár fejlesztésében, a helyi közéletben.

• Balsay István már a rendszerváltás előtti időszakban szerepet vállalt Székesfehérvár fejlődésében, 1990-ben a város első megválasztott polgármestereként segítette a várost a gazdasági struktúraváltásban, a mai erős ipar megalapozásában.

Országgyűlési képviselőként, államtitkárként és a Fejér Megyei Közgyűlés alelnökeként is elkötelezetten dolgozott az önkormányzatiságért, a Fejér megyében élőkért. Városvezetői tevékenységéért Díszpolgári címmel mondott köszönetet Székesfehérvár 2013-ban, a Balsay István számára is oly fontos Szent István Emlékévben. A Fejér Megyei Közgyűlés pedig 2017-ben, a móri Megyenapon adományozott számára Fejér Megye Díszpolgára kitüntető címet a megye fejlődéséért végzett fáradhatatlan közéleti munkája elismeréseként.

„Örülünk, hogy ezen a szép születésnapon itt lehetünk együtt, és megköszönhetjük azt a tevékenységet, amit ezért a közösségért, a megyéért és a városért az elmúlt évtizedekben végeztél. Jó egészséget és jó további munkát kívánunk, Isten éltessen sokáig!” – köszöntötte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az ünnepeltet.

A születésnapi közös baráti köszöntést dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke kezdeményezte. Kiemelte, hogy nemcsak az elmúlt évtizedekben végzett tevékenységéért fejezik ki köszönetüket Balsay Istvánnak. „Köszönjük azt a fáradhatatlan munkát, amit a megye és a megyei jogú város érdekében hosszú évtizedek óta tettél és teszel, hiszen mind a mai napig aktív is segítségünkre vagy. Sőt, ami nagyon fontos, hogy szakmaiakon túl emberileg is mindig példát mutattál a kollégáknak, az utánad felnövő generációknak. Amikor én közigazgatással kezdtem foglalkozni és a közélet iránt kezdtem érdeklődni, ’Balsay Pista’ már akkor fogalom volt és ez a mai napig is tart. Még hosszú évekig számítunk munkádra, Isten éltessen sokáig!” - fogalmazott a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat születésnapi tortával, közös díszoklevéllel és ajándékkal köszöntötte az ünnepeltet. Balsay István meghatódva fogadta a születésnapi felköszöntést, és az elmúlt évtizedekre visszaemlékező gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel, valamint megerősítette: azt szeretné, ha még sokáig dolgozhatna a városért és a megyéért.

Székesfehérvár egykori polgármesterét és országgyűlési képviselőjét születésnapja alkalmából pályafutásának legszebb és legnehezebb pillanatairól, a rendszerváltás előtti évek újraéledő városszeretetéről és a rendszerváltás utáni időszak embert próbáló kihívásairól is kérdezték.

Az elmúlt évtizedekre visszatekintve pályafutásának melyik időszakára emlékszik a legszívesebben?

- Tizenöt-húsz éves periódusokra bontható a tevékenységem, az első fontos állomás a Közúti Igazgatóság volt, ahol érdekes tapasztalatokat szereztem. Nagyon jó csapatban dolgozhattam, kiváló emberek példamutatása mellett. Ott ismertem meg Fejér megye településeit és azt, hogy mit jelent a szolgálat. A második korszak a tanácsi időszak volt ami érdekes és tanulságos abból a szempontból, hogy itt Székesfehérváron rá tudtuk az embereket ébreszteni arra, hogy a lokálpatriotizmusban milyen erő van. Az emberek hosszú idő után először merték szeretni Székesfehérvárt, ezt segítette a nemzeti gondolat újraéledése is. Az 1987-től 90-ig terjedő időszakban az egyéni és közösségi kezdeményezések fontosabbak voltak mint a pártok kezdeményezései. Lényeges volt az az is, hogy még a rendszerváltás előtt meg tudtunk csinálni olyan fontos dolgokat, mint az utcanév változtatások, a tank „leszedése”, valamint a Mátyás emlékmű és a Nemzeti Emlékhely kialakítása.

- Polgármesterként melyek voltak a legnehezebb feladatai?

A rendszerváltás utáni „hőskorszak” azért volt speciális, mert a Szovjetunió és a KGST összeomlása után, a Videoton, az Ikarusz, a Köfém és a SZIM nehéz helyzete miatt a városban gyakorlatilag minden családot érintett a munkanélküliség. Lehet bírálni bennünket ma, hogy akkor a sportra, vagy kultúrára keveset áldoztunk, de egyet senki sem tagadhat le: el tudtunk indulni abba az irányba, hogy az emberek visszanyerjék a hitüket Fehérvárban, abban, hogy lehet munkát találni, családot alapítani a városban. Ez embert próbáló feladat volt.

- Hogyan emlékszik vissza országgyűlési képviselői és államtitkári pályafutására?

A parlamenti időszakban azt tartom nagyon izgalmasnak, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül rálátást nyerhettem államtitkárként a terület és településfejlesztésre, ami a kedvenc pályaterületem. Majd a területfejlesztési bizottság elnökeként, alelnökeként ráláthattam az egyesülő Európa világára, az uniós fejlesztések menetére, az előcsatlakozásból adódó lehetőségekre, majd a megyei és járási szerkezet előnyeire. Fontos volt, hogy nem tudott bennünket az unió szétszakítani három felé. Közép-Magyarország a fejlett Budapesttel, a legfejlettebb Nyugat-Magyarország és a hátrányos helyzetű Kelet-Magyarország könnyen szétszakítható lett volna. Rendkívül fontosnak bizonyult Orbán Viktor felismerése, hogy újjá kell éleszteni a vármegyerendszert. A járások újratelepítésével megerősítették azt, hogy egységes Kárpát-medencei régió jöjjön létre.

- Hogyan látja Székesfehérvár helyzetét és lehetőségeit?

Székesfehérvár most jó kezekben van és kiválóak a pozíciói. A leglényegesebb az, amit polgármester úr is mindig hangsúlyoz, hogy nem csak 100 ezer, hanem több mint 260 ezer ember tartozik Fehérvárhoz. A város lakónépessége csökkent, 1988-ban 100 ezer fő fölötti állandó lélekszám hozta meg azt, hogy megyei jogú várossá lettünk.

• A fehérvári agglomerációban, vagy fehérvári „városközösségben” való gondolkodás nagyon lényeges, a város vonzásában élő térség összekovácsolása komoly feladat. Fehérvárnak a történelmi múltja kapcsán is van egy olyan hivatása, hogy „primus inter pares”, vagyis első legyen az egyenlők között. Példát kell mutatnia olyan városoknak is, amelyek nagyobbak nála.

Fehérvár ezért is vállal többet a sportban, egyetemi oktatásban, kultúrában, nemzeti örökség ápolásában. Ez 2022-ig, majd 2038-ig olyan feladatsort ad, ami teljesíthető a város számára.